Felértékelődött a minőséggel kapcsolatos felelősségvállalás a magyarországi cégvezetőkben. Az Aon Magyarország Kft. idei felmérésének adatai azt mutatják, hogy a megkérdezett száz cégvezető úgy látja, hogy két legfontosabb belső kockázati tényező a termékeinek, szolgáltatásainak minőségromlásában, illetve a cég humánerőforrásának megrendülésben rejlik.

A minőség ilyen mértékű kockázati tényezőként történő megjelenése újdonság az eddigi felmérések sorában. (2014-ben a minőség harmadik helyen említett belső kockázat volt.) Ez a változás azt jelzi, hogy a gazdálkodók gondolkodásában határozottan felértékelődött a minőségi elvárás mint sikertényező. Úgy látják, hogy az e területen történő megbicsaklás jelentős mértékben rombolja a társaság pénzügyi sikerességét. Amellett, hogy az elmúlt évekhez képest jelentősebbnek látják az ebben rejlő kockázatot, a válaszadók úgy vélik, hogy a következő években is erre a kockázati tényezőre kell a legnagyobb figyelmet fordítaniuk.

A humánerőforrás a korábbi években is meghatározó – tavaly az első helyen említett – kockázati tényező volt. A vállalatvezetők szerint a megfelelően képzett és együttműködő csapat a siker meghatározó forrása, az ennek megroppanásában rejlő kockázat mély sebet üthet a gazdálkodó szervezeten. Ennek megfelelően immár évek óta kiemelt jelentőségűnek érzik az emberi tényezőt, és úgy látják, hogy ennek jelentősége tovább növekszik.

A külső kockázati tényezők tekintetében is változott a vállalatvezetők véleménye. Idén a legkomolyabb fenyegetettséget abban látják, hogy a vevőik/felhasználóik igényeiben bekövetkező változások nyomán csökken a termékeik iránti kereslet. Ezt a fajta kockázatot egy éve még a harmadik helyen említették.

Felértékelõdött a minõséggel kapcsolatos felelõsségvállalás a magyarországi cégvezetõkben. Ez derült ki az Aon Magyarország által, idén is elvégzett kutatásból, amelyben a kockázatkezelés magyarországi gyakorlatának alakulását követik nyomon. A külsõ kockázati tényezõk tekintetében is változott a vállalatvezetõk véleménye. Idén a legkomolyabb fenyegetettséget abban látják, hogy a vevõik/felhasználóik igényeiben bekövetkezõ változások nyomán csökken a termékeik iránti kereslet. Ezt a fajta kockázatot egy éve még a harmadik helyen említették. Az oszlopok hossza arányosan jelzi, hogy a válaszadók milyen fontosságot tulajdonítanak az egyes kockázati tényezõknek.

A válaszadók többsége idén is egyenes összefüggést lát a vállalat kockázatkezelési gyakorlata és pénzügyi sikeressége között. A válaszadók több mint 80%-a vélekedett úgy, hogy azon vállalatok, amelyek nagy hangsúlyt fektetnek a kockázatkezelésre, kiemelt jelentőséggel kezelik ezt a témát, gazdasági mutatóikban hatékonyabbak a gyengébb kockázatkezelési gyakorlattal rendelkező társaságoknál. Ezzel újabb megerősítést nyertek az elmúlt évek felméréseinek tapasztalatai. A vállalatvezetők egyre határozottabban foglalnak állást abban, hogy a gazdálkodás egyik legjelentősebb sikertényezője lehet, ha az adott szervezet felsővezetői szinten és kellő elhivatottsággal felügyeli a kockázatkezelés témakörét.

A felmérés kérdéseire adott válaszokból világosan látható, hogy a vállalatok jelenleg a tevékenységüket befolyásoló belső tényezők javítását tartják a siker szempontjából elsődleges fontosságúnak.

A fent idézett felmérés azt mutatja, hogy az ISO 9001:2015 változásai, annak kockázat központú megközelítése támogathatja felső vezetők belső folyamataik javítására vonatkozó elképzeléseit.

A ez a helyzet a minőség menedzsereknek lehetőséget biztosít a minőség menedzsment rendszer átalakítására az új szabvány követelményei szerint, és ehhez a feltétlenül szükséges vállalat vezetői támogatást is megkaphatják.

(OTS-Üzleti sajtószolgálat – anyagának a felhasználásával készült)