2017 októberében már jelentek meg hírek a Japánban történt minőségüggyel kapcsolatos adathamisításokról.

Először a Kobe Steel a harmadik legnagyobb acélgyártó, alumínium és réz alkatrészekhez kapcsolódó esetéről jelent meg a gazdasági sajtóban hír.

Ebben az estben arról volt szó, hogy néhány alumínium és réz alkatrész szilárdságáról és tartósságáról azt állították, hogy megfelel a minőségi követelményeknek, miközben nem.
A hibás termékek több mint 200 céghez kerültek el, autó és repülőgép gyárakhoz. 2016 szeptembertől, 2017 augusztusáig a leszállított anyagok 4%-a volt érintett, alunínium és réz öntvények és kovácsolt alkatrészek formájában.

A mostani kommunikációjukban, már arról szólnak, hogy az esetek a minőségellenőrzés hiányosságai és a nyereségességre való koncentrálás volt a kiváltó ok.

Az elmúlt héten a Japán közlekedési misztérium elrendelte a Kobe Steel menedzsment tevékenység javítását az üzemeiben, a hamisítások megismétlődésének megelőzésére. De mivel a korábbi intézkedések, nem voltak elégségesek, hiányoztak az olyan konkrét lépések, mint nyomáscsökkentés a központi irodából, a minőségellenőrök képzése, további lépések váltak szükségessé. Eközben a Kobe Steel központi rézfeldolgozó üzeme elvesztette az ISO 9001 tanúsítványát, a minőségellenőrzési hibák megmaradása miatt.

Az alábbi cikkben arról van szó, hogy a hamisított alkatrészek 80 %-a tisztázva lett, nem jelentenek biztonsági kockázatot, de ott van a maradék 20%.

A cikkből vett ábra mutatja a probléma sokszínűségét.

A hosszú éveken át követett megoldások, a hamisítási gyakorlat, a Kobe Steel menedzsmentjére sem vet túl jó fényt, a minőség szabványok szándékos megsértésével a háttérben. Érdekes mellékszál, hogy Japán jelenlegi miniszterelnökének Abe Sindzo-nak az első munkahelye a Kobe Steel volt a pályája kezdetén.

További esetek egyike

A Japán közlekedési minisztérium eközben több iparvállalatnál végzett vizsgálatokat a Kobe Steel példájából kiindulva. A Mitsubishi Materials Corp. tevékenységéről is kiderült, hogy több mint 200 hazai és külföldi partnerének hamisított adatú alkatrészt szállított. Három vállalatuk manipulálta a minőségellenőrzési adatokat, a gépgyártás, repülőgépgyártás és autógyártás területén szállított alkatrészeknél. A menedzsment felelősségét is felveti az, hogy a Mitsubishi Cable Industries-nél még ez év februárban felfedezték az adathamisítást.
A Mitsubishi Cable eltorzította a repülőgépeknél és autóknál használt gumitömítések 20%-nak adatait, két és fél éven keresztül, 2015. áprilisától. 229 potenciálisan érintett vevők közül csak 40-t értesítettek.

Másik leányvállalata a Mitsubishi Shindoh Co Ltd., autókban és elektronikában használt fémtermékek adatait manipulálta, 2016 októberében. A 29 érintett vevő felét értesítették.

Mindkét üzemből leállították októberben a kiszállítást, a vizsgálatok után nem találtak biztonsági problémákat.

A harmadik leányvállalt, a Mitsubishi Aluminum Co Ltd. szintén szállított a vevők igényeit nem elérő termékeket, 16 vevő esetében a biztonságot is érintette a adat hamisítás. A Japán honvédelmi minisztériumnak is szállítottak ilyen alkatrészeket, termékeket, amelyeket repülőgép hajtóművekben használtak fel.

Harmadik ilyen eset

A harmadik érintett vállalat, a Nissan Motor Co Ltd. 20 éven keresztül nem eléggé képzett ellenőröket alkalmazott az autók végellenőrzésekor, a cég már bevállalta, hogy növeli a végellenőrzést végző minőségellenőrök számát.

A cég nem fordított elég figyelmet a létszámcsökkentések hatásaira, írták a jelentésükben. A létszámcsökkentést, egyöntetűen hajtották végre az egész cégnél, nem fordítva elég figyelmet a végellenőrzést végzők megtartására, így nem maradt elég tartalék ember a végellenőrzésekhez.

Azt vállalták, hogy felvesznek 85 főt, márciusig, 20%-al megnövelve a létszámukat. Néhány gyárban 40-től 80 százalékig lelassították a gyártószalagokat, amíg a létszámot nem növelik meg. A kötelességszegés, nem érintette az export járműveket. A probléma oka nem a létszám hiány, hanem a végellenőrök képzettségi követelményei, és a valóság, képzések és vizsgák tényleges elvégzése közötti differencia kialakulása volt.

Nem magában az adathamisítás a legnagyobb probléma, az károkat okoz, és teljesen elfogadhatatlan. Hanem az, hogy a hamisítás kiderülése után tett/nem tett menedzsment intézkedések sora és azok nem kielégítő volta. A vevők nem értesítése a biztonságot is sértő esetekben, pedig teljesen érthetetlen.

Mindhárom fenti eset azt mutatja, hogy a „Japán minőség”, a japán termékek minőség nimbusza erősen megkérdőjeleződött.

A nyereségesség előtérbe kerülése és a minőség háttérbe szorulása nem csak japán jelenség hanem a mi mindennapi életünk része is, tisztelet a kivételeknek.

Tekintsük szakmai figyelmeztetésnek ezeket az eseteket. Lássuk azt, hogy a sok mindenben példaképül állított japán módszerek sem tudják kifejteni a hatásukat, ha a menedzsment, a vállalat felső vezetése fókuszában a nyereségesség áll elsődlegesen és a minőség szempontjai sokadlagossá válnak.