2018. október 19-én benyújtásra került a T/2938 A hazai kis- és középvállalkozások fejlesztéséhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Ennek első részeként a szabványosítási törvény régóta esedékes módosítása jelent meg. A törvényjavaslat itt olvasható.

A következő két hétben az Országgyűlés 2018. október 29-30-31-én és november 5-én tartja következő ülését, napirendje már tartalmazza a törvénytervezet általános vitáját.

OKTÓBER 30. KEDD Üléskezdés: 9.00 óra Kb. 10.45 órától Az általános viták a lezárásig: a napirend 15. pontja.

November 05. HÉTFŐ, a napirend 19. pontja alatt vitatják meg a törvényjavaslatot

Ha minden igaz itt lehet online követni az országgyűlés munkáját.

Akinek nincs kedve végigolvasni a törvényjavaslatot, ide kimásoltam néhány számomra lényegesnek tűnő részt a törvényjavaslat szövegéből és az indoklásokból. A számomra kevéssé érthető részeket kiemelem. Majd valaki megmondja mire gondoltak. “Műszaki Szabályozási Bizottság” körüli tisztázatlan helyzet előbb utóbb majd tisztulni fog, ha az ehhez kapcsolódó miniszteri rendelet is megjelenik. A “minőségbiztosítási rendszerek tanúsítása” biztos érdekes lesz. A részletes indoklásban hivatkozott p) alpontot sehol sem találtam meg, jól elrejtették.

A második rész a kkv törvény módosításáról szól. A harmadik az építésügyi lánctartások megakadályozásáról szóló törvénnyel kapcsolatos módosításokról. Ez a kettő rész nekem jelenleg nem érdekes, mindenki akit érdekel elolvashatja a törvényjavaslatból.

Viszont a törvényjavaslat második részéhez egy érdekes háttéranyag tartozik az országgyűlés hivatala által összeállított 2018/22 infojegyzet, ami kkv-k körüli fogalmakat és helyzetet tisztázza. Szól a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban kkv-k) hazai gazdaságban betöltött szerepéről, egyes jellemzőiről, az Európai Unió kkv politikájáról és a hazai finanszírozás néhány kérdéséről.
Mindenki aki a KKV-k helyzetésről többet akar tudni az haszonnal forgathatja.

Törvényjavaslat szövegéből részletek:

2018. évi ….. törvény

a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztéséhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról

  1. A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény módosítása
  1. §
    A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Szabványosítási
    törvény) a következő alcímmel egészül ki:
    „A Műszaki Szabályozási Bizottság….”

2. §
A Szabványosítási törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

  1. a nemzeti szabványok kidolgozása, illetve kidolgoztatása, jóváhagyása és közzététele,
    módosítása és visszavonása,
  2. az európai szabványok nemzeti szabványként való közzététele, összhangban a kapcsolódó
    jogharmonizációs feladatok teljesítésével, illetve az európai szabványügyi szervezetek
    tagszervezetei számára előírt határidőkkel,
  3. a nemzetközi szabványok nemzeti szabványként való közzététele,
  4. a nemzeti szabványosítás módszertanának kidolgozása és egyeztetése a szabványosításban érdekeltekkel,
  5. részvétel és képviselet a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetek munkájában, illetőleg más érintett szervek részvételének összehangolása,
  6. „külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően„ együttműködés az európai szabványügyi szervezetekkel és az Európai Unió tagállamai nemzeti szabványügyi testületeivel az európai közösségi szabályozásból eredő kötelezettségek végrehajtása érdekében,
  7. szaktanácsadás és szakvélemény készítése nemzeti szabványügyi kérdésekben,
  8. a nemzeti szabványosítással összefüggő kiadványok összeállítása és kiadása,
  9. a nemzeti szabványjel használati rendjének kidolgozása és kiadása,
  10. a nemzeti szabványosítással összefüggő nemzetközi és európai jelek használati rendjének honosítása és kiadása,
  11. a termékek, szolgáltatások nemzeti szabványnak való megfelelőség tanúsítási rendszerének létrehozása és működtetése,
  12. közreműködés a jogszabálynak vagy egyéb előírásnak való megfelelőség tanúsításában,
  13. tanúsítási rendszer létrehozása a minőségbiztosítási rendszerek tanúsítására a vonatkozó szabványok szerint,
  14. az Európai Unió irányelvein alapuló magyar jogszabályok előkészítésében felkérés esetén közreműködés,
  15. a nemzeti szabványosítási programról a kijelölt miniszter útján folyamatos tájékoztatás a Kormány részére,
  16. jogszabály által nem szabályozott műszaki előírások előkészítése, megalkotása, felülvizsgálata és az ezzel kapcsolatos feladatok ellátása, illetve koordinálása, valamint a működés és a feladatok ellátása egyéb feltételeinek biztosítása az MSZB útján a Műszaki Szabályozási Bizottságról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint,
  17. mindazon további feladatok ellátása, amelyeket külön törvény vagy törvény alapján az alapszabály a feladatkörébe utal.

A törvényjavaslat indoklásából:

Általános indoklás:
A nemzeti szabványosításról szóló törvényben elhelyezett felhatalmazó rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy egy szakértői bizottság jöjjön létre, melynek elsődleges feladata a szabványok azon körének meghatározása, amelynek kedvezményes hozzáférhetősége jelentős versenyképesség növelő hatással bír.

A nemzeti szabványosításról szóló törvényben elhelyezett felhatalmazó rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy egy szakértői bizottság jöjjön létre, melynek elsődleges feladata a szabványok azon körének meghatározása, amelynek kedvezményes hozzáférhetősége jelentős versenyképesség növelő hatással bír.

Részletes indokolás
1-5. §
A Műszaki Szabályozási Bizottság (MSZB) alapvető törvényi szabályait tartalmazza a rendelkezés.
A Magyar Szabványügyi Testület feladatait bővíti ki egy p) alponttal, ezáltal az alpontok számozása is változik. Az MSZT-nek a javaslatban felsorolt feladatai a nemzeti szabványügyi szervezettel szemben támasztható követelményekhez igazodnak. Ide tartozik a nemzeti szabványok kiadása, a nemzeti szabványállomány gondozása, műszaki előírások elkészítése az MSZB útján, a szabványalkalmazás elősegítése a kis-és középvállalkozások működésében.
Felhatalmazó rendelkezés, amely alapján a miniszter rendeletet alkothat, melynek célja az MSZB feladatainak és működési szabályainak meghatározása. A Bizottság létrehozatalára azon kormánypolitikai cél érvényre juttatása végett kerül sor, mely szerint biztosítani szükséges a vállalkozások számára a szabványokhoz való könnyebb, olcsóbb  hozzáférést.
Az MSZB feladata a szabványok azon körének meghatározása, amelyek kedvezményes hozzáférhetővé válása jelentősen támogatja az érintett ipari szereplők (elsősorban az építőipari vállalkozások) versenyképességének növekedését.
Ezen túlmenően technikai jellegű kodifikációs pontosítások átvezetése is szükséges.